A terv.
2016-ban bekattant, hogy én márpedig elmegyek imádott indiámba jógázni, mert az olyan “fancy”. Igen, előtört az ego! (Ennek még szerepe lesz) Felcsaptam hát a google-t hátha -vagy hatha- találok valami megfelelő megoldást tervem kivitelezéséhez. Nos találtam, mivel India és a világ, még Magyarország is, tele van ezekkel az Alliance-os jógaoktató képzésekkel. Nem mintha valaha is jóga oktatásra adnám a fejem, de nem is ez a lényeg. Ezekkel a jógatanfolyamokkal amúgy is fenntartásaim vannak. Nem tudom, hogy a búbánatba hiszi valaki azt, hogy néhány év (jó esetben) gyakorlás és kb. 1000 dollár befizetése után elvégzett egy hónapos tanfolyamtól hiteles oktató lehet. Mindenki döntse el maga, de ezt még az én egóm sem veszi be.
Kb. egy-két nap keresgélés és meg is lett a tökéletes helyszín. Goa. Hippik, jóga, tenger, pálmafák whatever. De nem ejtettek ám a fejemre, megkérdeztem kedves tapasztalt barátnőmet Ágnest, hogy mégis hogy is képzeljek el egy ilyen iskolát. Nem nyugtatott meg. Azzal kezdte, hogy ahol ő volt Rishikesben, ott bezony nem lehet ám csak úgy lazulni. Semmi alkohol, semmi cigaretta és semmi hús ofcourse, csak kőkemény gyakorlás és zombulás. Fuck.
Mivel nem éppen rózsás korszakomat éltem, úgy döntöttem, hogy életmódot váltok és csak azért is megpróbálom. Kitűztem a dátumot 2017. Március. Mivel eléggé ráparáztam, már hetekkel ( ha-ha , inkább hónapokkal) az indulás elött próbálkoztam lemondani a cigarettáról illetve lelkileg is felkészülni a sok baromira megvilágosodottra, akiktől nem mellékesen a hideg verejték kirázott mindig.